Kiadták a coVID-19 miatt hazabocsátott betegek rehabilitációs tervét

    A COVID-19 betegséggel elbocsátott betegek rehabilitációjának további javítása, légzésfunkcióik, fizikai funkcióik, pszichológiai funkcióik, napi tevékenységük és társadalmi részvételük javítása, valamint a rehabilitációs műtéti technikák és eljárások egységesítése érdekében. Az Egészségügyi Bizottság kiadta a Rehabilitációs Programot a CoVID-19-ről elbocsátott betegek számára (Trial) (a továbbiakban: Rehabilitációs Program (Trial)).

    A Rehabilitációs Program (Trial) meghatározza a kibocsátás utáni betegek rehabilitációs helyeit, például a kijelölt rehabilitációs egészségügyi intézményeket, közösségeket és családokat. Ezzel párhuzamosan célzott felmérési és kezelési módszereket javasoltak a COVID-19-ből hazabocsátott betegek fő légzési, fizikai, pszichés, napi aktivitási és társadalmi részvételi zavaraira. Ezen kívül külön utasításokat kaptak a rehabilitáció ellenjavallatai, a betegek azonnali abbahagyásának helyzete a kezelés során, a helyzet, amelyre a betegeknek figyelniük kell, ha más betegséggel szövődnek, és milyen problémákra kell figyelni időskorban. Különböző követelményeket fogalmaztak meg a súlyos vagy kritikus betegségben szenvedő betegek, valamint az enyhe vagy átlagos betegek kórházi kibocsátása utáni rehabilitációjára.

    Rehabilitációs program COVID-19 miatt elbocsátott betegek számára (próba)

    Ez a protokoll a COVID-19-betegek légzési, fizikai és pszichológiai diszfunkcióinak javítására, valamint a rehabilitációs technikák és eljárások szabványosítására szolgál.

    A, gólok,

    Javítja a COVID-19-ből elbocsátott betegek légúti tüneteit és diszfunkcióit, csökkenti a szövődményeket, enyhíti a szorongást és a depressziót, csökkenti a rokkantsági arányt, és maximalizálja a napi tevékenységek helyreállítását és az életminőséget.

2. Alkalmazható személyek és helyek

(1) A tömeg. Covid-19 elbocsátott betegek.

(2) Hely. Kijelölt elbocsátás utáni rehabilitációs egészségügyi intézmények, elkülönítő helyek, idősek otthona, közösségek és családok a betegek számára.

Három, fő tartalom

(1) Rehabilitációs kezelést igénylő funkcionális zavarok.

    Légzési diszfunkció. A megnyilvánulások közé tartozik a köhögés, a köpet, a nehézlégzés, a tevékenységek utáni légszomj, valamint a légzőizom gyengesége és a tüdőfunkció károsodása.

    Fizikai diszfunkció. A teljesítmény szisztémás erőhiány, könnyű fáradtság, izomfájdalom, egy részét izomsorvadás, izomerő-csökkenés kísérheti.

    Mentális diszfunkció. Vannak félelem, harag, szorongás, depresszió és egyéb érzelmi problémák.

    A mindennapi élet tevékenységi képessége és a társadalmi részvételi képesség akadálya. Képtelen levetkőzni, WC-re menni, zuhanyozni stb. Képtelenség megfelelően kommunikálni és visszatérni a munkába.

(2) A rehabilitációs funkciók felmérése.

    A légzésfunkció értékelése. Az értékeléshez a dyspnea index skála (mMRC) szolgált, a feltételes területeken vagy intézményekben tüdőfunkciós vizsgálatot javasoltak.

    Szomatikus funkció felmérése. Az értékeléshez a Borg önérzetes fáradtság skálát és a szabadkézi izomerőtesztet használtuk.

    A pszichológiai működés felmérése. Az értékeléshez önértékelő depressziós skálát (SDS), önértékelő szorongásos skálát (SAS) és Pittsburgh alvási kérdőívet használtunk.

    Napi tevékenységértékelés. Az értékeléshez a javított Pap index értékelő táblázatot használtuk.

    A hatperces séta kísérlet. A betegeket arra kérték, hogy a lehető leggyorsabban sétáljanak egy egyenes folyosón, mérjenek meg egy hat perces sétatávot, és a minimális visszatérési távolságot ≥ 30 m.

(3) a rehabilitációs kezelés módszerei.

1. Légzésképzés

    Aktív körkörös légzéstechnika (ACBT): A ciklus három részből áll: légzésszabályozás, mellkasi expanzió és kényszerkilégzési technika. A légzésszabályozási szakasz arra utasítja a pácienst, hogy ellazulva lélegezzen normál légzési térfogattal, arra ösztönzi a vállakat és a mellkas felső részét, hogy ellazuljanak, az alsó mellkast és a hasat aktív összehúzódásra, és a légzést rekeszizom légzéssel fejezze be. Ennek a szakasznak az időtartamának meg kell felelnie a páciens relaxációs igényének. A mellkasi expanziós fázis a belégzést hangsúlyozza, és arra utasítja a pácienst, hogy lélegezzen be mélyen a belégzési tartalékba, tartsa vissza a lélegzetet 1-2 másodpercig, majd lélegezzen ki passzívan és könnyedén. Az erőltetett kilégzési fázis a légzésszabályozás és a kilégzés között van. A kilégzés egy gyors, de nem maximális kilégzés, amely során a glottisnak nyitva kell maradnia. Használjon légzéstechnikát a köpet eltávolítására a köhögés helyett, és csökkentse a légzőizmok munkáját. Légzés közben ügyeljen a maszkra.

    Légzésminta edzés: beleértve a légzési ritmus beállítását (belégzés: kilégzés = 1:2), a hasi légzést, az ajak összehúzó légzést stb.

    Légzésrehabilitációs gyakorlat: A páciens fizikai erejének megfelelően a nyak hajlítása és nyújtása, mellkas kiterjesztése, fordulás, derékpörgés, oldaltest, guggolás, lábemelés, nyitott láb, bokapumpa és egyéb gyakorlatsorok.

2. Testfunkció tréning

    Aerob testmozgás: Aerob gyakorlatok előírása alapbetegségben és reziduális funkciózavarban szenvedő betegek számára. Ide tartozik a gyaloglás, a lassú séta, a gyors séta, a kocogás, az úszás, a taijiquan, a Ba Duan Jin és más edzésformák. Célszerű alacsony intenzitásról és lépésről lépésre kezdeni, minden alkalommal 20-30 percenként, heti 3-5 alkalommal. Könnyű fáradtság esetén a betegek időszakos testmozgást is végezhetnek. Vacsora után egy órával kezdődik.

    Erősítő edzés: Használjon homokzsákot, súlyzót, gumiszalagot vagy palackozott vizet a progresszív ellenállási edzéshez, 15-20 sorozattal, napi 1-2 sorozattal, heti 3-5 napon.

3. Pszichológiai rehabilitációs beavatkozás

    Örömhatást kiváltó, figyelemelterelő műtéti terápia kialakítása, az érzelemszabályozás és a nyomásoldás céljának elérése. A professzionális pszichológiában képzett gondozók és rehabilitációs terapeuták professzionális pszichológiai tanácsadást is végezhetnek, beleértve a mindfulness relaxációs terápiát és a kognitív viselkedésterápiát. Ügyeljen arra, hogy ne ismételje meg a traumatikus élményt, hogy elkerülje az ismételt sérüléseket. Mentális zavar esetén javasolt a pszichiátriai szakorvos beavatkozása.

4. Napi tevékenység tréning

    Irányítsa a betegek napi tevékenységét. Elsősorban az energiatakarékosság technikai iránymutatása, amely a mindennapi élettevékenységeket, mint a hordás, vetkőzés, vécéhasználat, fürdés stb., kis időközökre bontja, majd folyamatosan a fizikai erő visszanyerésével, fokozatosan teljesedik ki. normalizálódik.

IV. Odafigyelést igénylő ügyek

(1) Ellenjavallat. Ha a betegnek az alábbi állapotok valamelyike ​​van, nem javasolt a fenti rehabilitációs kezelés elvégzése.

1. Statikus pulzusszám>100 ütés/perc.

2. Vérnyomás < 90/60 mmhg,>140/90 Hgmm vagy a kiindulási érték 20 Hgmm-t meghaladó vérnyomás-ingadozása, amelyet nyilvánvaló kellemetlen tünetek, például szédülés és fejfájás kísérnek.

3. A vér oxigéntelítettsége ≤95%.

4. Más, mozgásra alkalmatlan betegségekkel kombinálva.

(2) A kezelés során az alábbi helyzetek bármelyike ​​esetén a fent említett rehabilitációs kezelést haladéktalanul le kell állítani, a kezelési tervet újra kell értékelni és módosítani kell.

1. Nyilvánvaló fáradtság lép fel, és pihenés után nem lehet enyhíteni.

2. Mellkasi szorító érzés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, erős köhögés, szédülés, fejfájás, homályos látás, szívdobogásérzés, izzadás és instabil állás.

(3) Pulmonális hipertóniában, pangásos szívelégtelenségben, mélyvénás trombózisban, instabil törésben és egyéb betegségben szenvedő betegeknek a légzésrehabilitációs terápia megkezdése előtt szakorvossal kell konzultálniuk.

(4) Az idős betegeket gyakran különféle alapbetegségek kísérik, rossz fizikai állapotuk és rossz tolerancia a rehabilitációs képzéssel szemben. A rehabilitációs kezelés előtt átfogó értékelést kell végezni, és a rehabilitációs tréninget kis adaggal kell kezdeni, és lépésről lépésre kell haladni az edzési sérülések és más súlyos szövődmények elkerülése érdekében.

(5) A súlyos vagy súlyos betegségben szenvedő betegek kórházi hazabocsátását követően a tényleges helyi rehabilitációs egészségügyi munkától függően a kijelölt rehabilitációs egészségügyi intézményekben, illetve az egészségügyi alapellátási intézményekben rehabilitálhatók. Az enyhe és hétköznapi betegek elbocsátása után megfelelő pihenést és testmozgást kell tartani a közösségben és otthon, hogy a testi, fizikai és immunképességek lehetőség szerint helyreálljanak.